Nagy fába vágták fejszéjüket a beregardói hívek a pünkösdi hétvégén. Egy kétnapos rendezvényt szerveztek, melyre szívesen gyűltek össze kicsik, nagyok egyaránt.
Ugyanis disznóvágás volt. A nagyok azért jöttek, mert elkellett a segítség, valamint a hagyományőrző közösségi élmény miatt. A kicsik pedig azért, mert még ilyet nem láttak.
A hívek már korán reggel gyülekeztek, hogy előkészítsék a munkához szükséges eszközöket hozzávalókat, elkészítsék a terepet, és hogy a munkát időben elvégezhessék. Az egyházközség kurátora tapasztalt hentes, így ő volt az irányítója a rendezvénynek. Mindenki nagyon szívesen segédkezett. Aki most volt először disznóvágáson, az sokat tanulhatott a nap folyamán.
Hagyomány őrzés szempontjából is fontos volt ez a rendezvény, hiszen a magyar gasztronómia egyik fő eseménye a disznóvágás. A magyar ételek nagy része disznóhúsból készül. Aki magyar, annak ismernie kell ezt a hagyományt és tovább kell adnia a következő nemzedéknek. Ezzel is ápoljuk a magyar kultúránkat. Az egész napos munka után mindenki kellőképpen, de közben kellemesen elfáradt.
Másnap az ünnepi szentmise után, ahol együtt vettek részt, következett a dínom-dánom, amikor a sok fáradtság után mindenki megkóstolhatta a finomságokat, melyekből több fogás is készült. Az étkezés előtt hálát adtak a Jóistennek a rendezvényért, a közös munkáért, a sok nevetésért és a közösségért. A dísznóságokból a település szegényei is kaptak, így a rendezvény jótékonyság is volt egyben, mely alatt a résztvevők megállapíthatták újra, hogy "Jobba adni, mint kapni".
A rendezvény a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósulhatott meg.
